Egy kis karóra tanóra

A karóra változatai

Az óráknak számos, különböző elven működő változata ismert, pl. a homokóra, napóra, gyertyaóra, vízóra, mechanikus óra, atomóra, kvarcóra. Hétköznapi és praktikus csoportosítás lehet az óra tokjának anyaga szerint: egy jó minőségű karóra tokja acél vagy nemesfém (arany, igen ritkán platina), esetleg aranyozott.

A korszerű karórákat alapvetően a működéséhez szükséges energiát biztosító megoldás, ill. a szabályozás, valamint a kijelzés módja szerint csoportosíthatjuk: mechanikus vagy elektromos működésűeket, és digitális vagy analóg kijelzésű karórát viselhetünk. Itt most – vitathatóan – a mechanikus szerkezetűek közé csakis olyan karórákat sorolunk, amelyekben nem kap szerepet az elektromosság.

Mechanikus karóra

A mechanikus karóra esetében az energiát a felhúzórugó tárolja, a szabályzást a gátszerkezet biztosítja. A karóra lehet kézi felhúzású és automata. A kézi felhúzású karóra jellemzője, hogy általában naponta fel kell húzni, mert a rugóban tárolt energia általában nem egészen kétnapi működtetést (kb. 40 órányi járástartalék) tesz lehetővé. Az automata karóra megtakarítja számunkra a napi felhúzást. Viselése közben egy körpályán mozgó súly, a rotor, a kéz mozgása következtében elfordul, és az erre a célra kialakított áttételek segítségével elvégzi helyettünk a karóra felhúzását. A felhúzórugó itt is annyi energiát képes tárolni, mint a kézi felhúzásúé. Amennyiben a karóra megáll, azt megmozgatva, vagy egyszerűen a koronával felhúzva ismét működésbe hozhatjuk a szerkezetet. A mechanikus karóra átlagos járáspontossága napi néhány másodpercen belül van.

A mechanikus karóra kijelzése – a ritka kivételektől eltekintve – óramutatókkal, analóg módon történik. A (zseb- és a) karórák fejlesztésének történetében azonban időnként megjelentek a dátumkijelzéshez hasonló módon működő, számjegyes (digitális) kijelzésű modellek is.

Ha már kijelzésről beszélünk: mit tud mutatni egy mechanikus karóra az idővel kapcsolatban? Szinte mindent, sőt még az időn túl egyes csillagászati eseményeket is. A gyakoriság és a karóra ára szerint haladva: az óra, perc, másodperc, ill. a dátum kijelzése mindennapos. A stopperfunkció (kronográfok esetében) már kevésbé. Ha öröknaptáras vagy ütős karóra a vágyunk, akkor bizony mélyen a zsebünkbe kell nyúlni.

Elektromos karóra

Az elektromos működtetésű karóra esetében a rugó mechanikus energiáját elektromos energia pótolja, (gomb) elem /akkumulátor/ kondenzátor/ napelem segítségével. A legtöbb elektromos működésű karóra pontos időalapját egy megfelelő elektronikai áramkör (oszcillátor) segítségével rezgésbe hozott kvarckristály biztosítja. A kvarcórákról a pontos idő a régebbi, digitális kijelzésű karórák esetében – elektronikus áramkörök közreműködésével – LED- vagy LCD-számjegyek segítségével olvasható le. (Helytelen, amikor a digitális kijelzést kvarckijelzésként nevezik meg.)

Röviddel később, a kvarcórák között megjelentek az analóg, óramutatós kijelzésűek is; ezek mozgatásáról miniatűr léptetőmotorok gondoskodnak. Már több évtizede elterjedtek a két kijelzési formát kombináló, multifunkciós karóra modellek.

A kvarcórák előnye az olcsóság mellett az, hogy pontosságuk a havi néhány másodperces járáseltéréstől akár az évi néhány másodpercig terjed. A kvarcórák pontosságát jelentősen meghaladják a rádiójel-vezérelt karórák, ahol az időalapot nagypontosságú rádiójel biztosítja, megfelelő vételi körülmények között.

Az utóbbi években jelent meg egy új karóra típus, az elektromos (hibrid) karóra, amely az automata órákhoz hasonlóan működik (pl. a Kinetic). Itt a rotor mozgási (kinetikus) energiája egy elektromos energia tárolására alkalmas eszközt (kondenzátort) tölt fel, amely a karóra működését biztosítja, rendkívül takarékos megoldásokat alkalmazva, akár több éves járástartalékkal. A hibrid karóra pontosságát kvarc-rezgőkör biztosítja.

A gyűjtők között egyre népszerűbbek a kvarcóra-korszakot megelőző hangvillás karórák. Itt a kvarckristály szerepét egy elektromos úton rezgésbe hozott villa-alakú alkatrész tölti be, mely mechanikus úton hozza mozgásba a hozzá kapcsolódó fogaskerékrendszert. A hangvillás karóra pontossága és megbízhatósága nem éri el a kvarcóráét, azonban, mivel szerkezete közelebb áll a hagyományos, tisztán mechanikus órákéhoz, az órabarátok számára – már csak viszonylagos ritkaságuk miatt is –, értékesebbek a kvarcórák többségénél, kiváltképpen, ha valamely jó nevű cég gyártmányai.

A teljesség kedvéért meg kell említeni az elektro-mechanikus karórákat is. Ezeknél az elektromosság nem csak a felhúzórugó energiáját pótolta, hanem a gátszerkezetben is szerepet kapott. Az elektromechanikus karóra szerkezetének többi egysége a tisztán mechanikusokéval nagyrészt megegyezik.

Néhány alapfogalom a karóra világból

Kronográf

olyan óraszerkezet, amely stopperfunkcióval (is) rendelkezik. A mechanikus szerkezetű stopperes karóra többnyire sokkal értékesebb, mint a kvarc társai.

Kronométer

olyan mechanikus óraszerkezet, amelynek pontossága napi –4/+6 másodpercen belül van. Egy karóra a COSC (Contrôle Officiel Suisse des Chronomètres – Svájci Kronométer Minősítő Intézet) minősítése alapján sorolható be kronométernek, melyet az Intézet certifikátja bizonyít, ill. a karóra számlapján, esetleg a tokján jelzik.

Búvár karóra (búváróra)

olyan speciálisan kialakított karóra, amelynek nagy víznyomás (legalább 10 bar=100 m) alatt is vízmentes marad a szerkezete. A vízállóságot a karóra számlapján vagy hátlapján jelzik. A búvár karóra jellegzetessége, hogy a forgatható lünettája (számgyűrűje) biztonsági okból csak egy irányba forgatható. Az ilyen karóra fajták napjainkban mind több funkciót kapnak, több dolog kijelzésére és mérésére képesek. A mechanikus szerkezetű búvár karóra többnyire értékesebb, mint a kvarc-búváróra.

Breguet hajszálrugó (billegő rugó)

A hajszálrugó súlypontvándorlásából eredő hiba kiküszöbölése a 18. század közepétől kezdve több szakembert foglalkoztatott. Sokan tapasztalatból rájöttek arra, hogy a hajszálrugó befogásának helye, valamint legkülső menetének helyzete és alakja erősen befolyásolja a hajszálrugó lengés közbeni súlypont vándorlását. Breguet volt az első, aki gyakorlati tapasztalatokból kiindulva, egy jó súlypont kiegyenlítésű hajszálrugót készített 1800 körül úgy, hogy a rugó külső menetét a spirál síkja fölé görbítette és meghajlította. Az így módosított rugó működés közben koncentrikusan "lélegzett", vagyis a súlypontja mindig a forgástengelybe esett. Breguet gyakorlati módszerét később az elmélet is fényesen igazolta.

Szabályozó (billegő)

Minden mérés: összehasonlítás. Ha egy ismeretlen mennyiséget meg akarunk mérni, akkor össze kell hasonlítanunk valamely egységgel vagy ismert mennyiséggel. Az idő mérésére felhasználható minden olyan folyamat, mely időben állandó, vagy reprodukálhatósága adott körülmények között biztosítottnak tekinthető. Ilyenek az egyenletes és egyenletesen változó vagy egyenletesen periodikus mozgások, elsősorban lengések. Az időmérés eszközében, az órában azt a szerkezeti elemet, mely szabályosan periodikus mozgása révén egy olyan időegységet testesít meg, mely az idő méréshez összehasonlítási alapul szolgál: szabályozónak nevezzük. A korszerű óraszerkezetek szabályozója majdnem mindig lengő vagy rezgő rendszer. Ezeknek a periodus ideje ugyanis nagymértékben stabilizálható. A mechanikus elven működő óraszerkezetekben a leggyakrabban előforduló szabályozó a billegő és az inga. Elektromos óráknál pedig a hangvilla és a rezgő kvarckristály.

Márkás karórát szeretne? IWC Schaffhausen, Rolex, Breitling, Jaeger-LeCoultre, Omega, Patek Philippe, TAG Heuer és Panerai karóra adás-vétele. Használt és új férfi karóra, női karóra.